Klementina a nagy ház melletti tíz négyzetméteres nyári konyhában meséli el, hogyan maradt a család villany és gáz nélkül. Ebben a helyiségben húzzák meg magukat hárman, hiszen az egyébként már árverezés alatt álló házat nem tudnák kifűteni. A nyári konyhában vaskályhával fűtenek, gyertyával világítanak. Történetük bár szomorú, meglepő fordulatokkal nem szolgál: munkanélküliség, felmondott lakáshitel, hipp-hopp összejött a ma már 7 millióra rúgó adósság, ebből jó másfél milliót kellene a közszolgáltatóknak kifizetniük. Klementina, Tóth Ferenc Györgyné, nem adja fel, szakmája szerint kereskedő, de bármit elvállal, volt már szociális munkás, kisegítő itt-ott, de évek óta már csak az önkormányzat által szervezett közmunkából van némi bevétele. Igyekeznek pedig, párja most dolgozik, 16 éves fia pedig középiskolás. Ha végez, irány a külföld, itthon nem remél boldogulást. Persze előbb el kell végezni az iskolát, de tanulni gyertya mellett hosszú évekig nem egyszerű. Klementina családja lesz Mátraverebélyen az első, ahová kerékpáros áramfejlesztő kerül majd. Arra számítanak, napi félórás tekeréssel kétórányi világossághoz elegendő áramot tudnak gerjeszteni. A tervek szerint a berendezést előbb-utóbb napkollektorok egészítik majd ki.

Mátraalján, falu szélén.  Fotók: FN24

Egyedi szívügyek

A dinamós biciklik szerelése és a napelemek forrasztása a helyi közfoglalkoztatottak egyik csoportja, a karbantartók feladata. Szerencsére megjavítani való nincs olyan sok a faluban, így az emberek foglalkozhatnak szívügyükkel, a házi energiaközpontok kialakításával. Vezetőjük Sándor István, egy pásztói civilszervezet elnöke, régóta foglalkozik az energia alternatív előállításával. Találkozása, majd közös munkája a mátraverebélyi polgármesterrel, Seres Máriával, sokaknak ad reményt a településen.

A tavaszi idényben majd 100 embert alkalmaz az önkormányzat közhasznú foglalkoztatottként. Akik a település vízelvezető rendszerét tartják karban, árkokba való betonelemeket is gyártanak majd, és lesznek, akik színes kerámia házszámtáblákat készítenek. Tervezik egy kis községi kemence építését, az ott kiégetett termékeket a tervek szerint egy szociális szövetkezeten keresztül árusítják majd.  Mások kosarakat fonnak – a polgármester asszony azt szeretné, ha tavasszal már minden verebélyi ház előtt lenne egy-egy óriási fonott virágos kosár. A virágok is saját termesztésűek lesznek persze, a falu kis gyógynövénykertje már tavaly is működött. Idén lesz mintakert, fóliasátor is. A program vezetője, Csillag Erzsébet elhivatott ember, Dunaharasztiból jár hetente a faluba, tanítja, neveli a résztvevő, zömmel roma asszonyokat. Oktató filmeket néznek, főznek, sütnek együtt, megtanultak káposztát savanyítani, mézeskalácsot sütni, tudásukról pedig tanúsítványt kaptak.

Utcabútor palackból

Mátraverebélyen a hulladékot is felhasználják majd. A település határából összegyűjtött szemétből, a műanyag palackokból jópofa utcabútorokat, padokat készítenének a falut az ismert búcsújáró hellyel, Szentkúttal összekötő út mellé. A gyönyörű ferences kolostor és a csodatévő kút ugyanis csupán 3 kilométerre van a falu romák lakta részétől, a Rózsadombnak csúfolt településrésztől. A Szentkútot évente felkereső 200 000 ember mind áthalad az ütött-kopott, igazi mélyszegénységről mesélő házak között. Született már olyan terv is, amely a zarándokokat tovább vitte volna a főúton és pár kilométerrel arrébb épített volna lejárót Szentkút felé, csak hogy ne legyen annyira szem előtt a verebélyi Rózsadomb, Seres Mária azonban mást gondolt.

Seres Máriának van elképzelése.

A polgármester asszony neve ismerős lehet a közélet iránt érdeklődők számára, ö volt az, aki néhány éve népszavazást kezdeményezett annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselők csak számla ellenében kaphassanak költségtérítést. 600 000 aláírást gyűjtött össze, a népszavazásig mégsem jutott el a kezdeményezés. Civil Mozgalom nevű szervezetének támogatásával 2010-ben Nyíregyházán indult a parlamenti mandátumért, a helyiek 10 százaléka szavazott rá. Ebből arra következtetett, a nagypolitikában a pártok uralta terepen nincs értelme csatázni, de a kis településeken lehetséges „látványos eredményeket” elérni. Az önkormányzati választások előtt körülnézett, olyan települést keresett, ahol tényleg nagy a baj és Mátraverebély ilyen. A munkaképes korú lakosság jó 70 százaléka állástalan, a 2200 verebélyi polgár csaknem fele nagyon nehéz körülmények között élő roma. Házról házra járva kampányolt és sikerült megszereznie a polgármesteri széket. Szinte első lépésként felére csökkentette saját fizetését és lemondott költségtérítéséről is.

Azt mondja, Mátraverebély, illetve Szentkút kiválasztott hely, és ezt a falu képének is tükröznie kell. Hosszú távú elképzelése szerint a település önfenntartó lesz, ezért törekszik arra, hogy a közfoglalkoztatottak is olyan munkát végezzenek, amelyből kézzel fogható haszon, bevétel származhat. Ezért tanulnak a helyi munkanélküliek földet művelni, állatokat gondozni, kerámiát készíteni, betonelemeket gyártani, használt napelemeket forrasztani, helyrehozni.

Megfogni a kapa végét

A februárban induló közhasznú munkára nem csak a foglalkoztatottak, a program szervezői is erősen készülnek, a csoportok szintén munkanélküli vezetőit háromnapos tréningen készítik fel. Ülnek a csoportvezetők a falu tanodájában – ahol délutánonként hátrányos helyzetű gyerekeknek segítenek az iskolai tananyag elsajátításában – és személyiségfejlesztő játékokon, szituációs gyakorlatokon keresztül tanulják, hogyan ösztönözhetik társaikat kitartásra, precíz, összeszedett munkára. Fedácsik József, aki a mezőgazdasági csoport egyik vezetője lesz, azt mondja, bizony nem könnyű évek, esetleg évtizedek dologtalansága után rendszeresen megfogni a kapa végét.

Seres Mária azonban úgy látja, csak az értelmes munka lehet az, ami kivezeti a falusiakat a kilátástalan helyzetből, ami tartást, önbizalmat adhat nekik. Pofont persze kapnak néha, a polgármester asszonynak például ma is fáj a karácsonyfadíszek esete. A téli közfoglalkoztatásban a helyi, főleg roma származású nők természetes anyagokból kedves angyalkákat készítettek. Amikor Seres Mária a Belügyminisztériumban járt, felvetetette a Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkárságon, szívesen adnák ezeket a díszeket a tárca karácsonyfájára. Mindenki örült, az államtitkárság és az asszonyok is, látva, hogy munkájukra igény van, még valami jelképes összeget is kaphatnak érte. Készültek arra, ők maguk díszítik majd a fát a fővárosban. A kijelölt nap előtt azonban rövid telefon érkezett a minisztériumból, nem kérik a díszeket. Indoklás nem volt.

Tekerni kell a világosságért.

Nem lesz Gyöngyöspata

Dolgoznak persze tovább, mert Seres Mária szerint csak így kerülhető el, hogy esetleg Mátraverebélyen is megtörténjenek a Gyöngyöspataihoz hasonló események. „Pata-csata helyett” – ezzel a címmel tett közzé felhívást a térség polgármestereinek Csemer Csaba képviselővel együtt még tavaly áprilisban, amikor a Véderő nevű szervezet katonai tábort szervezett Gyöngyöspatára és a faluban elszabadultak az indulatok. A felhívásban egyebek mellett azt írták: ”Közös felelősségünk, hogy ne engedjük eluralkodni a káoszt, hanem erősítsük egymást is abban, hogy vannak eszközeink és tudjuk kezelni a helyzetet.”

Csemer Csaba cigány ember, mélyen vallásos, a verebélyi képviselőtestület tagja. Az általa összegründolt kis közösségi házban pár nap múlva már gyermekmegőrzőt, foglalkoztatót működtetnek azoknak a családoknak, amelyek nem tudják a helyi óvodába járatni gyerekeiket. Bizony előfordul, hogy nincs megfelelő ruha, cipő…. Van viszont tetű, amely egyébként is megtalálható itt-ott a gyerekközösségekben, de ha nincs víz, nem tudnak mosni az asszonyok, gyakrabban találkoznak vele. Ezért találta ki a polgármester asszony, hogy a közmunkások egy része szociális mosodát fog működtetni.

Közösség.

Csemer Csaba, miközben a közösségi házat mutatja, arról is beszél, pár éve bizony gyenge lábakon állt a közbiztonság Mátraverebélyen, sok volt a lopás, autófeltörés. Persze, most is vannak olyanok, akik nem bírnak a vérükkel, mondja, de ha a cigányok esélyt kapnak egy normális életre, eszükbe sem jut lopni, rabolni. Büszkén állítja, tavaly összesen egy autót törtek fel a faluban. Összejönnek néha a közösségi ház kis szobájában, beszélgetnek, imádkoznak, énekelnek, kórust is alakítottak. A sarokban Jézus-szobor áll, sokáig magányos volt, aztán kaptak egy gipsz-Máriát is. A szobor sérült, betörött a feje, de nekik így is jó. Kerítettek rá egy színes cigánykendőt, így senki nem mondhatja, hogy valami hibádzik a verebélyi megváltás körül.