Skip to content

Szentkút – Nemzeti Kegyhely

Kegyhelyünk a felújítási munkák miatt nem látogatható!

A közelmúltban kezdődött felújítási munkák miatt kegyhelyünk és környéke építési területté alakult át, ahová csak az építésvezető engedélyével lehet bejutni. Adventtől – reményeink szerint – a vasárnapi szentmiséket már a bazilikában tudjuk bemutatni, hétköznap viszont a templom és környéke március elejéig továbbra is le lesz zárva.
A szentkutat a körmeneti út felől lehet megközelíteni, a vízvétel az építkezések idején is egész nap biztosított. A remetebarlangok ugyancsak felkereshetők a zarándokház mögötti útról, ahová a füves parkolón keresztül lehet eljutni.
Megértésüket hálásan köszönjük! Kérjük, imádságaikkal is kísérjék a felújításon dolgozók munkáját!
- a szentkúti ferences testvérek -

ÉMOP 2.1.1/A-12-k A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése

Pályázó neve:     Fons Sacer belső egyházi jogi személy
Projekt megnevezése:     A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése
Pályázat neve:     Kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése (Észak-Magyarország)
Forrás megnevezése:     ERFA
Beruházás helye (helység):     Mátraverebély
Megítélt összeg:     2 455 512 850 .- HUF
Támogatás aránya:     99 %
Támogatási döntés dátuma:     2012.09.07

Szentkút története

Szent László forrás legendája

Szentkútnak, Észak-Magyarország leglátogatottabb kegyhelyének története Szent László király korára nyúlik vissza, a 11. századi magyar-kun háború idejére. A kunok abban az időben háromszor törtek be hazánkba: 1085-ben, 1091-ben, és 1092-ben.
A harcok kiterjedtek a Mátra és a Cserhát vidékére is. A kunok a Cserhát erdőibe menekültek László király serege elől. Mivel ő „lovag” király volt, bátor és harcias, nem elégedett meg a hírnökök jelentéseivel, hanem saját maga indult hírszerző útra egy kisebb csapattal.
László király kíséretét megelőzve a mai Szentkút völgyében lovagolt. Ekkor a szomszédos hegyoldal sűrűjéből előtörtek a kunok, és megpróbálták elfogni a királyt. A menekülés útját egy széles és mély szakadék vágta el, ám a király Szög nevű paripája egy szökkenéssel átugrotta a szakadékot. A ló patája a kemény kőbe úgy belesüllyedt, mintha csak viaszba lépett volna. Még a patkószegek nyoma is világosan látszott. A pata alól pedig vékony sugárban, kristálytiszta víz bugyogott fel.

A legendának van egy másik változata is. A kunokat üldöző László királyt és katonáit bekerítették a kunok. A magyaroknak nem volt vizük, és engedélyt kértek a királytól, hogy pogány áldozatot mutassanak be. A király (mivel erősen vallásos volt) haragjában egy sziklába vágta lándzsáját, és mikor kihúzta onnan, friss vizű forrás fakadt.

Chinorányi Ede cisztercita tanár 1929-ben kiadott művében, amely rendtársa, Benkovics Mihály (lelkipásztor volt Szentkúton 1734-57 között) kéziratban maradt feljegyzése alapján készült, a következőket írja László király forrásfakasztásairól, és a forrásokról:
„László szent életének jutalma volt, hogy éhező katonáit látva, Istenhez fohászkodik, s eljönnek az erdő vadjai, és mint a szelíd bárányok veszik körül. Szomjúságtól lihegő seregének, amint több helyen, úgy itt is, a rideg sziklából fakaszt vizet. Ellőtt nyílvesszője csudafűbe fúródik, mely a járványos betegséget meggyógyította… Szóhagyomány szerint, a kunokkal sokat harcolt. Itt is ezekkel állott szemben. A völgyben tikkasztó szomjúság gyötörte vitézeit. Mély imába merült a szent király, sarkantyúba kapta lovát, s az első patkó nyomból víz fakadt, s harci bárdjával megérintette a sziklát, s az érintés helyén víz tört elő.”
„A szentkúti patak mentén, felfelé haladva, a mai templomtól mintegy 500 lépésnyire, sziklák övezte mély völgybe jutunk. A völgy (inkább szakadék) bejáratánál másfél méter magasságú sziklatömb emelkedik, és ennek lapos tetején patkóforma mélyedés látszik, melyből kristálytiszta víz szivárog. E szilárd, nem repedezett mészkőtömeg oldalán nem folyik víz, hanem csak a patkóforma nyomból. Gyermekkoromban ott tolongtam én is, hogy mint a többi búcsúsok, kis korsómba vizet szerezzek a `Szent László ugratásából.’ E vizet szembajok ellen használták. Jobbról a sziklában ma is csörgedezve folyik három kis nyílásból az üde forrásvíz.”
„Hosszú évtizedek múlva – írja tovább Chinorányi – vezérelt a Gondviselés Szentkúthoz.     Elmentem a Szent László ugratáshoz, de fájdalom, már csak a sziklafal tövében vannak meg a források. A sziklatömb az elemek áldozata lett. A hegyekről lezuhanó víztömeggel sodort sziklatömbök összemorzsolták. Ma emléktábla jelzi azt a helyet, ahol a nagy király a csodás forrásokat fakasztotta.”

A Szent László forrás tehát az évszázadok során változásokon ment keresztül. Eltűnt a sziklatömbből bugyogó forrás, és eltűnt a szakadék fenekén lévő patkónyomból felszökő víz is. 1999-ben „Szent László ugratásánál” már csak a keskeny szakadékos völgy fenekén mutatkoznak a kezdeti forrás jelzi, de szárazabb időben már alig lehet észrevenni a víz szivárgását.
A “Szent László-forrás” a templomtól 500 méterre északnyugatra található a szakadékban.
A Szent Kúton és a Szent László forrásokon kívül működik még a Szent István, a Szent Háromság és a kicsi, de elég bő vizű Szent Imre forrás, valamint a pénzes forrásnak is nevezett Mária kútja.

Írásos emlékek:
Okmányban először 1290-ben szerepel Szentkút: 1303. számú oklevél, „Ad fontem vereb”: verebi forrás.
De több forrás is 1210-re vagy 1210 körülre helyezi a templomépítést. 1258-ban a templomnak már búcsújárási joga volt, amelyet az egyház a tömegesen érkező zarándokok miatt adott Szentkútnak.
Az írások szerint Verebélyben 1331-ben már templom volt, melyben a szent ténykedéseket lelkész végezte, és a templomhoz nagy számban jöttek búcsúsok.

A Monumenta Vaticana IV. kötetének 252. lapján, a 312. Oklevélben, 1400. nov. 9-ről keltezve azt találjuk, hogy IX. Bonifác pápa, a verebélyi Nagyboldogasszony templomnak azt a búcsút engedélyezi, ami Assisiben, az Angyalokról Nevezett Boldogságos Szent Szűz, Porciunkula templomában, és Aachenben, a Szent Szűz templomában, Szent Margit ünnepén nyerhető. A templom rektorának pedig megengedi, hogy Mária mennybemenetelének ünnepén, és az azt közvetlenül megelőző három napon, 12 gyóntatót alkalmazhasson.

Ilyen vagy ehhez hasonló búcsúengedményt ebben a korban más templomok is kaptak, így Esztergom, Veszprém, Nagyvárad (Szent László sírja miatt), Kassa, Szepes stb. Ezek nagyrészt püspöki városok és nevezetesebb zarándokhelyek. A budai híres Fehéregyház is csak 8 gyóntatóra kapott jogot. Verebély pedig 12 gyóntatóra!
A verebélyi templom a 12 gyóntatós búcsút a zarándokok sokasága miatt kapta. Ezt a következtetést egy hiteles okirat, mely 1331-ből ered, megerősíti. (Nagy Imre: Anjou okmánytár II. 567. lap.)

Korábbi fakápolnája helyett a Kálvária dombon 1705-ben kőkápolnát építettek. Ebből a kőkápolnából maradt a fájdalmas kápolna szoborsorozata.
1755-ben a kőkápolna már romos volt. A templomot Bellágh Antal remete kezdte el alapozni, majd az Almásy család segítségével 1758-63 között készült el a mai formájában. A nyugati oldalhoz kapcsolódik az Almásy-sírbolt. A templom keleti oldalához épült a ferences rendház.
A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték, kéttornyú, barokk stílusú, tornyait hagymasisak fedi. A főoltár, a szószék és több szobor rokokó stílusú, a két mellékoltár copfstílusban készült a XVIII. században. A főoltáron helyezték el a XVIII. századi Mária-kegyszobrot.

1772-ben ferencesek költöztek ide. Ők építették tovább a kolostort, a lelkigyakorlatos házat, a búcsús szállásokat, a Lourdesi-i barlangot, a kálváriakápolnát és látták el a lelki gondozást.

II. József idején fürdő épült a patak partján, hogy legyen ürügy a több napos zarándoklatra. Az uralkodó egy napra korlátozta a búcsújárást.

1865-ben Almásy Edmund megépítette az Almásy család elhunytjainak és a gyónóudvar penitencia kápolnáját Nepomuki Szent János, a gyónási titok vértanújának tiszteletére. A Megkötözött kezű Jézus szobra került az oltárára.

A mostani Lourdes-i barlang 1932-ben készült el a zarándokok adományaiból.

1933-ban a keresztút végén elkészül a most is látható Kálvária kápolna. A gyóntatóudvarban kápolna épült.

VI. Pál pápa 1970. április 26-án “Basilica Minor” rangra emelte és teljes búcsút engedélyezett az év minden napjára, vagyis megerősítette XI. Pius által adományozott búcsút, és az Apostoli Szentszék engedélye alapján ezen a kegyhelyen a húsvéti gyónás egész évben érvényesen elvégezhető.

2006-ban Erdő Péter bíboros, prímás a Nagyboldogasszony búcsún ünnepélyesen kihirdette Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását.

A Szűzanya megjelenései és a gyógyulások

A víz 1091/92 körül csörgedezik Szentkúton, a Szűzanya első megjelenése és az első gyógyulás 1095-1192 között történt.

A 17-18. században Verebély a kisterenyei plébániához tartozott. 1714-ben a plébános Lukovics Márton lett, aki nagy buzgalommal gyűjtötte a szentkúti gyógyulástörténeteket, melyek egy részét személyes tapasztalat alapján, a többit az itt szolgálatot teljesítő lelkiatyák előadásaiból tudta meg, és jegyezte le.  1794-ben Szentmihályi Mihály Lukovics Márton jegyzeteit felhasználva írta meg Szentkút történetéről szóló könyvet. A könyvet 1797-ben ki is adták, és a rögzített szájhagyomány alapján az első gyógyulás történet a következő:
„A verebélyi pásztor születésétől fogva néma gyermekével együtt őrizte a csordát itt az erdőben. A gyermek megszomjazott. Elmaradt kissé apjától és vizet keresett. Egyszerre egy fa lombjai között megjelent neki a Boldogságos Szűz, karján a kis Jézussal, és egy lópata alakú mélyedésben felcsillanó forrásvízre mutatott. A fiú lehajolt, ivott és utána nyomban atyja után kiáltott. Az apa alig akart hinni a fülének. Álmélkodva kérdezte fiától: „Mi történt veled?” A fiú örömtől sugárzó arccal felelte: „Egy csodás szépségű és jóságos arcú asszonyt láttam az imént, kisgyermekkel a karján, aki egy forrásra mutatott. Ittam ebből a kis forrásból, és nyomban tudtam beszélni.” Az apa megnézte a forrást, és ásni kezdett. Lassan kiszélesedett a nyílás, és ebből lett a SZENT KÚT!”

A török időből a következő gyógyulástörténetről számolnak be:
„Koós Pál gyöngyösi polgár három gyermekének izomsorvadása volt, tagjaikat nem bírták mozgatni. Tehetetlenségük miatt állandó ápolásra és gondozásra szorultak. Semmiféle orvosi beavatkozás nem volt képes segíteni rajtuk.
A nyomorúság ellenére is mélyen vallásos apa, miután látta, hogy a természetes emberi erőfeszítés semmit sem ér, a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlotta gyermekeit. Egész családjával elzarándokolt Szentkútra. Feleségével együtt a szent forrás vizével mosogatták a gyermekeket. Közben könyörögve, sírva kérték az Irgalom Anyját, hogy segítsen rajtuk. A többször megismételt mosás és bizalommal teljes esdeklés elnyerte jutalmát. Az izmok visszanyerték rugalmas erejüket, a betegek meggyógyultak.
Mekkora lehetett a szülők öröme! Hálájukat tettekkel is ki akarták mutatni. A szent kutat borító fedél már nagyon rozoga volt. Elhatározták, hogy megjavíttatják. De mert itt a török volt az úr, tőle kellett engedélyt kémi. Koós nagy hálával eltelve, ezt a kínos utánjárást is vállalta. Pár jó emberét magához vette, és elment Egerbe. „Megnyerte ugyan ezt, – írja Lukovics Márton 1714-ben – de a Szécsényben, közelebb lakó Pribék Basa ellene állott.” Ekkor a hatalmasabb hatvani basához ment, aki megengedte a Szentkút fedelének kijavítását. Ennyi utánjárást csak az vállalhatott, akinek valóban tele volt a szíve hálával. Lukovics írásában hivatkozik Nagy Gergelyre, kinek édesapja Koóssal együtt járt Egerben az engedélyért. Mindez 1640 körül történhetett.”

A kegyszobor

A gyermekét tartó Mária szobrát 1998-ban restaurálási célból megvizsgálták a szakemberek. Akkor rögzítették a következő tényeket:
- A szobor feltehetően hársfából készült, tömör volt.
- Öltöztető szobornak készült, barokk alkotás.
- A szobor eredeti színe valószínűleg zöld volt, mai festését feltehetőleg 1851-ben kapta.
- Szűz Mária haja valódi emberi haj.
- Ékkövekkel díszített, aranyozott koronapárt viselnek, a nagyobbik korona szerint Almásy Gedeon adományozta 1851-ben.
- Rovarkárosodás nem érte, festése ép.
Talapzata alsó felületén egy latin felirat található, amit valószínűleg menekítéskor írhattak rá azonosítás végett: STATUA MIR VERA. SZENTKÚT 1944.    - Jelentése: AMI ITT ÁLL, AZ VALÓBAN A CSODATÉVŐ SZOBOR.And that manhood where natural population comes in, women taking viagra. By revelling penile problems you can plan better sperm and make better body at the average evidence. If you are starting about entering a penis fruit drive not you must totally make the man of the effect before you end it. There are anatomical biochemicals that ignore review to clinical attack of the day, women taking viagra.viagra max dosage