Skip to content

Látnivalók

Római katolikus Nagyboldogasszony plébánia templom


A mai templom helyén a 13. században már állt egy kis, román stílusú templomocska (először 1329-ben és 1331-ben említették), amelynek az alapfalai a mai templom hajójának északkeleti részén kerültek elő. A tatárjárás során (1241) megrongálódott templomot délnyugat felé megtoldották, a 13. század végén oldalkápolnákat építettek a román épületrészhez.
A 14. század utolsó harmadában a falu akkori birtokosa, Verebi Péter erdélyi alvajda a román stílusú épületet elbontatta, és jelentősen bővíttette, átépíttette a korábbi templomot. Elkészültek a ma is meglévő fő- és oldalszentélyek, a hajót beboltozták. A templomot háromhajóssá alakították, az építmény déli részén kápolnát emeltek, s ugyanekkor készítették el az oldalfal két gótikus kapuját is. A templom búcsúengedélyt, a község pedig a búcsú napjára vásártartási jogot kapott (1398).
A 18. század végén alakították át barokk stílusban a templom belsejét. Lux Kálmán tervei szerint történt műemléki helyreállítása (1914-1917). Újabb helyreállítását (1961-1963) követően az ezredfordulón a tetőszerkezet felújítására került sor.

szentkut templom

Nagyboldogasszony Bazilika

Műemlék jelegű építmény, 1758-1763 között épült az Almásy család által. A bejárati ajtó felett a Vereb és az Almásy család címere látható. A tornyokat hagymasisak fedi. A főoltár, a szószék és több szobor rokokó stílusú, a két mellékoltár copfstílusban készült a 18. században.
Korábbi fakápolnája helyett 1705-ben kőkápolnát építettek, de az 1755-ben már romos volt. A nyugati oldalhoz kapcsolódik az Almásy sírbolt. A templom főoltára rokokó stílusú, itt van elhelyezve a 18. századi Mária-kegyszobor.
A templom keleti oldalához épült a ferences rendház. A nyugati oldalon idős fákkal benőtt, padokkal ellátott térség van, jó idő esetén itt tartják a szabadtéri szentmiséket, nyugalma még a nem vallási célból ideérkezőket is megérinti.
A búcsújáró helyhez több, Szent Lászlóval és csodálatos gyógyulásokkal kapcsolatos monda fűződik. A legenda szerint a 11. század végén a Magyarországot fosztogató kunokat üldöző Szent László királyt és katonáit bekerítette az ellenség a keskeny völgybe. A magyaroknak nem volt vizük, mire Szent László haragjában egy sziklába vájta a lándzsáját, ahonnan aztán bővizű forrás fakadt (1290).
Egy másik monda szerint a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki előtt még egy óriási szakadék is állott. A királynak azonban jó lova volt, egy gyors és határozott döntéssel átugratta a szakadékot. A patkószegek nyomából vékony sugárban kristálytiszta víz bugyogott fel.
Három forrás ma Szentkút erdeiben megtalálható.
Érdeklődni: Ferences Rendház
3077 Mátraverebély-Szentkút 14.
Tel: 32/471-559 Fax: 32/32/471-553

Szűz Mária forrás

Szentkút neve okmányban “ad fontem Vereb”, “verebi forrás” néven 1290-ben bukkant fel először. Verebi Péter erdélyi alvajda Hunyadi János apja, a terület tulajdonosa, 1370 táján rendezte a környékét, csodás gyógyulásáért. A völgyben utat vágatott, a sziklákat áttörette, a források vizének árkot ásatott. A verebi kolostor pálos atyái és testvérei kisérték a zarándok csoportokat ide a kegykúthoz.
1540-ben Szentkút is török kézre került. A török uralom alatt nehéz idők jártak a kegyhelyen is. Amikor a törökök hangulata kicsit enyhült, kezdtek idemerészkedni a hívek. Bujkálva, lopakodva. Szentkút közelében a régi írások szerint egy fából épített kápolnát említenek, melyet alig használtak. 1542-ben felgyújtották a törökök. Eleinte a búcsújárást is tiltották, később viszont adót szedtek a búcsúsoktól. A gyöngyösi Koós család engedélyt kapott a Szent Kút födelének megjavítására a törököktől, miután a család gyerekei itt gyógyultak meg. A gyöngyösi ferences barátok körmenetet is szerveztek egy írás szerint. “Miután a hatvani török basától kértek és nyertek szabadságot azon Szent Forráshoz való menetelre, mely a verebélyi, vagyis tótverebi pusztában van.”
A török uralom után (1526-1686) fellendült a búcsújárás. Almásy János megfelelő körülményeket teremt a búcsújáráshoz. 1705-ben elkészül a kápolna fenn a Kálvária-dombon. Ebből a kápolnából való a fájdalmas kápolna szoborsorozata. A Nagyboldogasszony képet is ebben az időben adják vissza a kegyhelyre a remeték, akik eddig rejtegették.
1756-63 között épült a mai kéttornyú templom Almásy János kegyúr és a búcsúsok adományából. Négy szobát építettek a sekrestye mellé, melynek első lakói remeték voltak.
1772-ben ferencesek költöztek ide. Ők építették tovább a kolostort, a lelkigyakorlatos házat, a búcsús szállásokat, a Lourdesi-i barlangot, a kálváriakápolnát és látták el a lelki gondozást.
II. József idején fürdő épült a patak partján, hogy legyen ürügy a több napos zarándoklatra. Az uralkodó egy napra korlátozta a búcsújárást.

1865-ben Almásy Edmund megépítette az Almásy család elhunytjainak és a gyónóudvar penitencia kápolnáját Nepomuki Szent János, a gyónási titok vértanújának tiszteletére. A Megkötözött kezű Jézus szobra került az oltárára. A mostani Lourdes-i barlang 1932-ben készült el a zarándokok adományaiból.

Innentől kezdve lehet tartani szabadtéri miséket 50-60 ezer ember előtt. Falán az imák meghallgatására emlékeztető hálatáblák az egész világról megtalálhatók. 1933-ban a keresztút végén elkészül a most is látható Kálvária kápolna. A gyóntatóudvarban kápolna épült.
VI. Pál pápa 1970. Április 26-án “Basilica Minor” rangra emelte és teljes búcsút engedélyezett az év minden napjára, vagyis megerősítette XI. Pius által adományozott búcsút, és az Apostoli Szentszék engedélye alapján ezen a kegyhelyen a húsvéti gyónás egész évben érvényesen elvégezhető. A kegyhely és a kegytemplom a Mennybe felvett Szűzanya: Nagyboldogasszony oltalma alatt áll.

A kegyhely számtalan csodálatos gyógyulásról nevezetes, ezért a mai napig tízezrek keresik fel nagyobb búcsúk alkalmából. A főbúcsú Nagyboldogasszony napjára, augusztus 15.-ére esik. Jelentős még a Kisasszony napi (szeptember 8.-i búcsú). Ilyenkor nagy körmeneteket rendeznek, amelyeken a falusiak, még a fiatalok is általában népviseletben vesznek részt: a sokadalomban ilyenkor egymás mellett láthatók a palócföldi települések merőben eltérő szín- és formakincset őrző női ruházatai.

Körülbelül tíz-tizenöt perces gyaloglás után, a Szentkúti Basilica fölött látható a következő különlegességhez, a remetebarlanghoz, amit Bellágh Ádám Antal aldebrői plébános 1756-ban saját kezűleg vájt ki a puha homokkőből.

Szűz Mária kegyhelye

Mátraverebély része Szentkút, a mai Magyarország egyik legjelentősebb Szűz Mária kegyhelye. Észak-Magyarország leglátogatottabb és legnépszerűbb kegyhelyének eredete visszanyúlik Szent László királyunk uralkodásáig (1077-1095). Történeti tény, hogy Szent Lászlónak erős harcai voltak ezen a környéken a moldvai kunokkal, akik 1091-ben eljutottak erre a környékre is. Több legenda is megemlékezik a búcsújáró hely kialakulásáról. A néphagyomány szerint a felderítő útra egyedül merészkedő királyra törtek a kunok. A veszedelem láttán a király megsarkantyúzta Szög nevű lovát és átugrotta az előtte tátongó szakadékot. Tovarohanó lovának patkói nyomán fakadtak a völgy forrásai. ( Történeti tény, hogy a meghódolt és megkeresztelt kunok közül sokakat telepítettek le ezen a környéken.)

A „Szent László-forrás” a templomtól 500 méterre északnyugatra található a szakadékban. A legenda másik változata szerint a XI. század végén a Magyarországot fosztogató kunokat üldöző Szent László királyt és katonáit bekerítette az ellenség a keskeny völgyben. Igen száraz volt akkoriban az időjárás s a magyaroknak nem volt vizük. A katonák elkeseredésükben engedélyt kértek a királytól, hogy vízért fohászkodva pogány áldozatot mutassanak be. E kívánságot hallva Szent László haragra gerjedt, s mérgében egy közeli sziklába vágta lándzsáját: amikor a vitézek kihúzták onnan, bővizű forrás fakadt a helyén.

Lourdesi barlang

A Szentkúti Basilica melletti szabadtéri oltár mögött a 13. században a Vereb család által olasz mesterekkel készíttetett lourdes-i barlang látható. Falán az imák meghallgatására emlékeztető hálatáblák az egész világból megtalálhatók.

Mátraverebély legértékesebb kincseként tartják számon a Vereb Péter erdélyi alvajda által 1380-ban építtetett római katolikus templomot. A románkori alapokra épült gótikus építmény több pusztítást is megélt története során. 1961-ben kezdték el a teljes felújítást, amelynek során a befalazott részeket kibontva, teljes szépségében állították vissza gótikus formáit. A háromhajós épület bejárata és szentélye felett barokkos boltozat látható. A stílusok hasonlóan harmonikus keveredésével kevés helyen találkozhat a műemlékek iránt érdeklődő látogató. A bazilikás elrendezésű gótikus építmény az ország kiemelt építészeti, kő- és épületszobrászati emléke. Az alapító Vereb Pétert 1403-ban itt temették el, sírköve az északi mellékhajóban látható.

Szent-László forrás

A Szűzanya első szentkúti megjelenése és a Szentkút-völgyben levő forrás vize által történt első csodás gyógyulás ideje ma már pontosan nem határozható meg. Az 1714-ben lejegyzett írás szerint egy verebélyi pásztor néma gyermekével a völgyben őrizte az állatokat. A néma fiú megszomjazott és vizet keresett. Ekkor megjelent neki a Boldogságos Szűzanya a fák lombjai között és egy mélyedésben felcsillanó forrásra mutatott. A fiú lehajolt, ivott a vízből és nyomban utána édesapja után kiáltott. Az apa meglepődött néma gyermeke kiáltásán, eléje szaladt és álmélkodva kérdezte, hogy mi történt? A fiú örömtől sugárzó arccal mesélte a látomást és mutatta a forrást. Az édesapa mélyítette ki a gödröcskét és így alakult ki a bővizű szent kút, a Szűz Mária forrás. Valószínű, hogy 1100 körül történt ez a csodás gyógyulás. 1258-ban Vereb az apostoli Szentszéktől már búcsús engedélyt kapott.

Foremetebarlang

Remetebarlang csoport

A Szentkúti Nemzeti Kegyhelyhez közel, Meszes-tetőn található Magyarország legnagyobb remetebarlang-rendszere.Középkori eredete nem igazolható.
A remeték főleg a XVIII. században tartózkodtak a barlangban, de egyes közlések szerint még az 1930-as években is lakták. A barlangnak két kápolnája, egy nagyobb csarnoka, egy konyhája, étkezőhelyisége, három hálókamrája, egy kamrája és egy illemhelye volt. A helyiségek méretei változóak, legnagyobb a két kápolna és a konyha, belmagasságuk 1,9-2,6 méter közötti. Mennyezetük sík, illetve a kápolnáé kosárívesen van kifaragva.A kb. 500 méteres gyalogösvényen már csak a kilátás miatt is érdemes felmenni.

Magtár

Mátraverebélyben található a XVIII. században épített, majd a XIX. század második felében átalakított magtár, amely befogadóképessége alapján a megye legnagyobb ilyen építménye. Jelenleg az általános iskola napközi otthonának ad helyet Almássy János országbíró kastélya, aki 1758-ban lett a helység földesura.

replica franck-muller watches  replica hublot watches  replica panerai watches  replica bvlgari watches  replica patek-philippe watches  replica montblanc watches  replica longines watches  replica hermes watches  replica audemars piguet watches  replica vacheron constantin watches